Alakul a molekula

This post is also available in: English

Először is nagyon szépen köszönöm mindenkinek a gratulációkat! <3<3<3

Eltelt egy jó pár hónap, mióta jelentkeztem, így gondoltam, ideje újra hírt adni magamról. Időközben már a harmadik trimeszterben járok, kerekedek szépen, a baba is növöget. Azt még nem meséltem, hogy kisfiú, ugye? :) Bizony az, méghozzá nem is kicsi, mindig 2-3 héttel nagyobb, mint az ő korában az átlag babák.

Az alábbi kép bal oldalán a 20. hétben vagyok, a jobb oldalon pedig a 30.-ban.

Emlékszem, mennyien mondták egy pár hónapja, hogy jaj a második trimeszter milyen jó, mennyi energiája van az embernek – most jövök csak rá, hogy ezt valószínűleg úgy értették, hogy a harmadikhoz képest. Most kezdek ugyanis én is elnehezülni, hamarabb kifáradni és olyan kecsesen mozogni, mint egy másnapos tank. Lassan ráadásul nem is jön rám semmi, így hamarosan egy szál lepedőbe csavarva fogok méltóságteljesen vonulni az utcákon.

A fizikai nehézségek mellett viszont ott van az is, hogy a gyerek már szinte egész nap ficereg, meg mocorog, ami azért elég cuki. Ki van ám találva ez a terhesség amúgy, nálam is kezdenek bekapcsolni a hormonok, így azok a dolgok, amiktől rettegve irtózta korábban (alienes hasmozgás, narancsbőr, dagadó lábak és ujjak!! #thehorror) már mind eltörpülnek amellett, hogy mennyire élvezem ezt az egészet.

Fészekrakás szempontjából most amúgy épp nagy lakáskeresésben vagyunk, a mostani albérletünkben ugyanis nincs plusz egy szoba, ahova beköltöztethetnénk a gyereket, így ideje váltani. Mivel Nachoshoz is kifejezetten ragaszkodunk a továbbiakban is, így most kisgyerekes-háziállatos párként keresgélünk, ami nem egyszerű, de bízunk benne, hogy még a szülés előtt sikerül átköltöznünk egy nagyobb lakásba.

Körömlakk ügyben annyi változott, hogy most már nem vagyok rosszul sem a lakkok, sem a lemosó illatától – ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy jelenleg épp semmilyen illatot vagy szagot nem érzek, hála az asztma és a terhességkor előforduló nyálkahártya-duzzanat kombójának.

Szóval néha még arra is ráveszem magam, hogy “alkossak” valamit. (Inspiráció: Ninától)

De a legtöbbször csak sima egyszínűre vannak festve a körmeim, amik amúgy mostanában – a terhesség miatt – szupererősek és hosszúak, úgyhogy innen is szeretném megköszönni a fiamnak a lehetőséget.

Live Love Polish – Girls Night Out

Cirque Colors – High Line + Fun – Diamond Dust

Röviden ennyi, mostanában szinte csak az orvosokhoz/vizsgálatokra mászkálás, a lakáskeresés és a lábpolcolás töltik ki a mindennapjaimat. Legközelebb szerintem akkor lesz mit írnom, ha megvan a gyerek, ez olyan október elejére várható állítólag.

Addig is legyetek jók és meséljetek a mostani kedvenc lakkjaitokról, mert vennék ezt-azt, de kiestem a rutinból, nem tudom, mi nélkül nem élhetek. :)

Back to top|Share on Facebook|Share on Twitter|Share in e-mail
  • Moci - 2018-08-02 - 15:43

    Hiányoznak ám a posztjaid nekem nagyon! Gyakran rákeresek régebbi írásaidra, az Instagramodat is szoktam nézegetni, eszembe jutnak régi lakkok amiket újra elővehetek. :)
    Örülök, hogy jól viseled a gyermekvárást, azért szerintem az elnehezülésben igen nagy szerepe van ennek a remek hőségnek. Azt jutott még eszembe, hogy nem vagy eltiltva Nachostól? Mert annak idején tőlem mindig úgy köszönt el a szülészem, hogy továbbra se egyen macskát. :DReplyCancel

    • Moci - 2018-08-02 - 15:44

      Egyébként nagyon jól nézel ki, csini kismama vagy! <3ReplyCancel

  • jikka - 2018-08-02 - 21:53

    mi nélkül, mi nélkül, hát nélkülünk nem élhetsz 😁
    ez persze csak vicc volt, nagyon örülök neked /nektek 😊ReplyCancel

E-mail címed nem fog megjelenni. A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező. *

*

*