A középiskolában mindenkinek megtanították, miért követik egymást az évszakok, az időjárás azonban gyakran tartogat váratlan meglepetéseket, és néha megbolondul időjárásunk.

Emlékszünk még? Az időjárást alapvetően az határozza meg, hogy milyen szögben érkezik a napsugárzás a Földünkre. Mivel a Föld forgási tengelye ferde, ezért az északi féltekén a téli hónapokban „alacsonyan jár” a nap, a beesési szög is alacsony, így összességében kevés energiát kap a földfelszín. Mivel az éjszakai időszakban a Föld kisugározza energiáját, ezért fokozatosan hűl a levegő, hiszen több energia vész el, mint amennyi beérkezik. Így érkezik az ősz a télbe, egyre zordabb időjárással. A tavasz érkeztével pedig ennek éppen ellentétje zajlik le, emelkedik a nap állása, nő a beérkező energia mennyiség, így melegszik az időjárás.
Noha az időjárást és így az éghajlatot is alapvetően a nap beesési szöge és energiája határozza meg, azért sokszor produkált az időjárás furcsaságokat. A középkorban az un. kis jégkorszak idején Európa szerte feljegyeztek olyan éveket, amikor a kukorica, sőt egyes északabbi államokban a búza sem tudott beérni. Az ilyen időjárás pedig abban a korban a katasztrófával volt egyenértékű. Szinten ehhez a korhoz köthető a nagyon erős viharok időszaka. Hollandiát a 16-17. századba számtalan vihardagály érte le. Ezek olyan erős viharok, amelyek a dagállyal egyidőben érkezve több méterrel is képesek voltak megemelni a tenger szintjét, és óriási területek öntöttek el Hollandiában, esetenként több tízezer ember halálát okozva. Ebben a korszakban, az éghajlat Európában jóval hidegebb és zordabb volt a napjainkban megszokottnál. Volt rá példa, hogy Magyarországon augusztusban havazást jegyeztek fel! Ez a kis jégkorszaknak nevezett időszak a 19. század végén ért véget és ezt követően köszöntött be a mai ismert éghajlat. Holott ismereteink szerint a napból érkező sugárzás mértéke nem változott! A kis jégkorszak alatt az átlagos hőmérséklet becslések szerint csupán 1 C fokkal volt alacsonyabb a mainál, mégis teljesen más volt időjárásunk képe. Emlékezzünk csak vissza, hogy Mátyás királyt a Duna jegén választották királlyá! Manapság a téli időszakban egyáltalán nem fagy be folyamunk. Éppen ezért jelent óriási veszélyt az éghajlatváltozás, hiszen a tudósok számítása szerint földgolyónk átlaghőmérséklete 2-6 C fokkal is nőhet, aminek időjárásunkra gyakorolt hatása szinte elképzelhetetlen.
Érdemes tehát szem előtt tartani életmódunkat és ennek éghajlatra gyakorolt hatását, hiszen a radikális időjárási változások már egy-két évtizeden belül is jelentkezhetnek és nem csak gyermekeink jövőjét , hanem sajátunkat is tönkre tehetjük felelőtlen életmódunkkal.

Forrás: Időjárás hosszútávú változásai