századi népszerű magyar költő, számtalan vers szerzője. Szombathelyen született 1913-ban. Iskoláit szülővárosában kezdte, az érettségit azonban Győrben szerezte meg. Egyetemi tanulmányait Pécsett kezdte el, először a jogi karon kezdett tanulni, később azonban az érdeklődési körének jobban megfelelő filozófia-esztétika szakon folytatta tanulmányait, 1939-ben a doktori címet is megszerezte.

Első nyomtatásban megjelent verse a Hajnal volt 1931-ben, mely a kor híres folyóiratában a Nyugatban jelent meg, később is számos versének adott megjelenési felületet az újság. A Nyugat segítségével ismerkedett meg a kor nagy íróival köztük Kosztolányival és Babitssal. Pécsett az egyetemi évei alatt kötött barátságot Csorba Győzővel, 1936-ban a neves Baumgarten-díjban részesült. A díjért kapott összeget utazásokra fordította, hajóval bejárta a fél világot, eljutott Indiába, Szingapúrba, a Fülöp-szigetekre és Kínába is.

1941-ben Pécsett a Városi Könyvtárban kezdett dolgozni, a szakmát Várkonyi Nándor mellett tanulta meg. 1943-ban Budapestre költözött és a Széchenyi István könyvtár munkatársa lett, költészete ezután teljesedett ki. Közben folyamatosan jelentek meg versei. 1946-ban feleségül vette Károlyi Amy költőt. Feleségével közösen folytatta utazásait, eljutott Görögországba és az USA-ba is. 1970-ben Kossuth-díjat kapott és tovább folytatta a versek írását. Megjelentek verses gyűjteményei, mint a 111 vers, a Harmincöt vers és az Egysoros versek. 1982-ben megkapta a Forintos-díjat. 1989 hunyt el otthonában.