Az építőiparban számtalan olyan folyamattal találkozhatunk, melyek során döntő szerepe van a precizitásnak, de talán mind közül a legfontosabb, amikor az alap, illetve a különféle betonelemek kialakítása történik. Ez persze nem meglepő, hiszen ezek adják az épület vázszerkezetét, így itt a stabilitás és az strapabíróság rendkívül lényeges szempontnak számít.

Emiatt aztán az sem mindegy, milyen távtartó alkalmazása mellett tesszük le a voksunkat. A régi időkben még nem igazán léteztek erre a célra specifikus eszközök, így nem ritkán cseréppel, tégladarabbal oldották meg ezt a feladatot. Szerencsére napjainkban erre már nincs szükség, hiszen jelentős távtartó kínálatból választhatjuk ki az igényeinknek leginkább megfelelő modellt. Ez a beszerzési folyamat ugyanakkor nagy körültekintést igényel, hiszen jó néhány jellemzőt meg kell vizsgálnunk, mielőtt meghoznánk végleges döntésünket. Elsőként azt kell megnézni, mekkora teherbírású kiegészítőre lesz szükség, ezt a felépítmény struktúrája határozza meg.

Ennek megfelelően már könnyebben szűkíthető, hogy a rozsdamentes acélból, vagy netán műanyagból készült távtartó lesz-e az ideális. Előbbi jóval masszívabb, ám rendelkezik bizonyos hátulütőkkel. Tudniillik sokkal nehezebb megmunkálni – ezáltal pedig méretre vágni is -, arról nem is beszélve, hogy bekerülési költsége is jóval magasabb, ez pedig nagyobb mennyiség esetén komoly kiadással járhat. Ezzel szemben a műanyag távtartó olcsó, rendkívül strapabíró és különleges szerszámok nélkül is villámgyorsan a kívánt hosszra darabolható. Ugyanakkor egy-egy projekt kapcsán vizsgálni kell a speciális körülményeket is, mielőtt megtörténne a beszerzés. Ilyen például a tűzállóság, vagy a folyamatosan párás környezet kérdése is, hiszen ha ezek fennállnak, akkor kizárólag a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező távtartó használata lehetséges.