Móricz Zsigmond élete és munkássága

1879-ben született a nagy prózaíró Móricz Zsigmond. Sokan szeretik a Móricz idézeteket, az abból áradó bölcsességeket és a jó tanácsokat. Maga Móricz szegény családból származott, nagyon nehéz körülmények között nőtt fel, összesen heten voltak testvérek.

Középiskolai tanulmányait Debrecenben kezdte, végül Kisújszálláson fejezte be, itt tett érettségi vizsgát is. Később teológiát, majd jogot hallgatott, ám felsőfokú tanulmányait nem fejezte be. 1900-ban úgy döntött, hogy Pestre költözik, itt különböző hivatali munkákat vállalt, majd újságíróként is dolgozott. Hamar kapcsolatba került a budapesti irodalmi körökkel, megismerkedett Babitssal, Kosztolányival, Tóth Árpáddal és Juhász Gyulával is.

Első nagy sikerét 1908-ban Hét krajcár című novellájával érte el, ezután folyamatosan jelent meg egyre népszerűbbé váló regényeivel, novelláival. 1920-ban került kiadásra a Légy jó mindhalálig, 1928-ban az Úri muri, majd 1932-ben jelent meg a Rokonok.  Az első világháborúban haditudósítóként dolgozott, később a tanácsköztársaság eszméivel szimpatizált, ez miatt később a Horthy korszakban komoly támadások érték, a Kisfaludy-társaságból kizárták, mellőzték, művei csak a Nyugatban jelenhettek meg.

Ezek a dolgok lelkileg megviselték az írót, két házassága is tönkrement, 1937-ben otthagyat Budapestet és szülőfalujába költözött, itt kapott agyvérzést és hunyt el 1942-ben. Termékeny írói pályafutása eredményeképpen, számtalan mű maradt utána, ezekből a művekből, korrajzokból hosszan lehet idézni.